Bevezeto A gyökérzónás szennyvíztisztítók alkalmazása egyre népszerubb Flandriában a háztartási szennyvizek kezelésére. Ezek tisztító kapacitása fenntartható alternatívát jelent a mechanikus alapú szennyvíztisztítókkal szemben a kisüzemi méretu szennyvízkibocsátók számára. A gyökérzónás szennyvíztisztítók önálló, mesterségesen tervezett és épített öko-rendszerek. Úgy tervezik oket, hogy optimalizálják a természetben eloforduló mikrobiológiai, kémiai és fizikai folyamatokat. Tisztítási módszerek A gyökérzónás szennyvíztisztítás technológiája három fo mechanizmuson alapszik: a rendszer mikro- organizmusokkal történo betelepítése, a mederben levo közeg (homok, kavics)  fizikai-kémiai tulajdonságai, és végül maguk a növények. ezek közül a mikro-organizmusok a legfontosabb tényezok. A gyökérzónás szennyvíztisztító növényei, a nád, a sás, a gyékény stb. a légköri oxigént a gyökereiken keresztül juttatják le, így biztosítva a túlélést a vizes közegben. Ez aerob és anaerob talajviszonyokat is teremt, és lehetové teszi több speciális mikroba-faj kialakulását és elterjedését is. Ezek a mikro-organizmusok szerves anyagokkal (cukor, fehérje, lipidek) táplálkoznak, és lebontják azokat ártalmatlan alkotórészekre. A lebego szilárd testeket szuréssel illetve ülepítéssel távolítják el. A gyökérzónás víztisztítóban több módszer is lehetséges a nitrogén eltávolítására, mint pl. a párologtatás, az ammonifikáció, a nitrifikáció/denitrifikáció, a növények által történo felvétel, illetve a mátrix adszorpció. A foszfor eltávolítása adszorpcióval, növényi adszorpcióval, komplexációval és kicsapódással történik. Növények a gyökérzónás szennyvíztisztítóban A gyökérzónás szennyvíztisztítóban használt növények lehetnek hellophyták és hydrophyták. A helophyták olyan édesvízi évelo növények, melyek a mederben gyökereznek, míg a hydrophyták olyan édesvízi növények, melyeknek nincs gyökerük, a felszínen szabadon lebegnek. A növények szerepe: a gyökereik által megnövekszik az a felület, ahol a baktériumok megtelepedhetnek; oxygént közvetítenek, ezzel biztosítják az aerob környezetet; (korlátozott mértékben) oxigént bocsátanak ki a gyökereiken keresztül; (korlátozott mértékben) asszimilálnak (N and P); biztosítják a hidraulikus csatornákat a mederben; az elhalt növényi részek helyet biztosítanak a mikro-organizmusok megtelepedéséhez; a felhalmozódott növényi részek hoszigetelésként is szolgálnak; esztétikus látványt nyújtanak a gyökérzónás víztisztítóban. A gyökérzónás víztisztítók típusai A szennyvíz eloször az ülepíto tankba kerül. Itt az elokezelés során csökken a szennyvíz össz-szervesanyag tartalma és a szilárd testek különválnak a folyadéktól. Négy különbözo gyökérzónás szennyvíztisztító típus használatos: Szabad felszínu épített gyökérzónás szennyvíztisztító v. stabilizációs tó; Horizontális (vízszintes) felszín alatti folyású gyökérzónás szennyvíztisztító; Vertikális (függoleges) felszín alatti folyású gyökérzónás szennyvíztisztító Lebego makrophitás rendszer. Szabad felszínu épített gyökérzónás szennyvíztisztító v. stabilizációs tó: A szabad felszínu rendszerben a szennyvíz a felszínen folyik végig, lehetové téve a szilárd anyagok leülepedését, és a közegben, illetve a növények szárán élo baktérium populációkkal történo reakcióját. A stabilizációs tóban természetes, lebego növényfajokat használnak, pl. békalencsét (Lemna, Wolffia,), vízi páfrányt (Azolla sp.), stb. Ennek a rendszernek az az elonye, hogy a növények gyökere és a szennyvíz közötti összeköttetés teljes, nagy felületen történik, így anaerob környezet jön létre (denitrifikáció).
Másodlagos kezelés 10 - 20 m² per LE.; Vízmélység: 10 - 50 cm; idraulikus terhelés: min. 10 nap; Harmadlagos kezelés (Stabilizációs tó) 10 - 20 m² per LE; Lebego vízinövényekkel, macrophytákkal van betelepítve; Denitrifikáció. Horizontális (vízszintes) felszín alatti folyású gyökérzónás szennyvíztisztító A horizontális felszín alatti folyású gyökérzónás szennyvíztisztítót olyan anyaggal kell feltölteni, amelyen a szennyvíz szabadon keresztülfolyik. Ez lehet bármi, föld vagy expandált agyag aggregátum. A beömlo nyílásnál nagyobb szemcséju közeget kell alkalmazni, hogy a beérkezo szennyvíz minél hatékonyabban kerüljön a közegbe. Hasonló közegben gyulik össze a már kezelt víz a kifolyónyílásnál is, ahonnan a kifolyó csövekbe kerül.
5 - 10 m² per LE.; Hosszúság min. 6 m, max. 15 m; A meder alja enyhén lejtos (1%) Befolyó mélysége: ± 0,6 m; Kifolyó mélysége: max. 0,8 m; mélység minimum 0,3 m; Finom kavics (2mm-6,3mm). Vertikális (függoleges) felszín alatti folyású gyökérzónás szennyvíztisztító A szennyvizet naponta ketto-négy alkalommal szivattyúzással juttatják a szennyvíztisztítóba. A szennyvíz lassan átszurodik a közegen, és ezt követoen kerül kapcsolatba a mikroba populációkkal. A kezelés foként aerob folyamatokkal történik, szivattyúzási és kibocsátási ciklusok sorozatán keresztül.
3 - 5 m² per LE.; Szuro közeg: min. 0,6 m; Teljes mélység 1 m - 1,2 m; Hidraulikus terhelés: min. 25l/m².d - max. 60l/m².d, szükség esetén recirkuláció; Homok: kevesebb, mint 10% < 0,06 mm, kevesebb, mint 10% > 0,63 mm; Agyag tartalom: < 10%, különben eltömodik; A foszfor eltávolítás elosegítéséhez: + 10 kg vasreszelék per m³ a felso rétegre (± 40 cm).  Lebego macrophytás rendszer Ez a rendszer olyan vízinövényeket, macrophytákat használ, amelyek természetes módon a talajban gyökereznek, de amelyeket mesterséges módszerrel lebegové alakítottak át. Ez a rendszer ötvözi a lebego és a talajban gyökerezo vízinövények elonyeit.
Kombinált rendszerek Flandriában a kombinált, többfázisú rendszereket használják a gyökérzónás szennyvíztisztítók teljesítményének javítása céljából. A vertikális felszín alatti folyású rendszert egy horizontális követi. A vertikális rendszer biztosítja a megfelelo nitrifikációt, míg a horizontális a szükséges anaerob környezetet. Így ez a kombináció fokozza a nitrogén eltávolítását.