A környezetbarát szennyvíztisztító rendszerek és környezet alakítások engedélyeztetése Magyarországon
Dr. Fekete Endre

Osztályvezeto,
Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged
Környezetvédelmi Osztály, 2006

Bevezetés

A környezetvédelem és az ökológia racionálisan elfogadható elvei közé tartozik a fenntartható fejlodés és az emberi
tevékenység és az ökoszisztéma élete közötti szoros kapcsolat megteremtése. Mindketto a természetben található
biológiai „biotechnológiai” potenciál ésszeru kihasználásával számol.
Az ember környezetterhelo tevékenységének - szennyvíztermelésének - csökkentése a természet eroinek
kihasználásával nagyobb perspektívát jelent, mint a környezetbe nem illo, üzemszeru tisztítórendszerek építése.
Az egykoron természetalakítással megváltoztatott vizes élohelyek visszaalakítása a kultúr környezet élobbé
tételének kérdéskörébe tartozik.
Jelen dolgozatban a környezetvédo vízgazdálkodás fenti két nagy területén felmerülo hazai kérdésekrol igyekszünk
rövid helyzetképet adni különös tekintettel az engedélyezési eljárásokra. Természetesen teljességre nem
törekedhetünk, hiszen a részterületek, problémák száma óriási.

I. Környezetkímélo szennyvíztisztító és szennyvízelhelyezo rendszerek:

Szennyvízöntözés, halastavi szennyvízelhelyezés

közegészségügyi

talajtani

növényélettani megkötöttségek

üzemelési gondok (vegetációs idoszakon kívül)

A 70-es években - vélhetoen valamely megnyitott állami támogatási formának köszönhetoen - több helyen
foglalkoztak az országban kommunális és élelmiszeripari szennyvizek mezogazdasági célú hasznosításával. Ilyen
szennyvízöntözo telepek Kecskeméten a városi szennyvíz hasznosítására illetve Gyulán a húskombinát ipari
szennyvizének elhelyezésére.
Hasonló elgondolások vezérelték azokat a törekvéseket, amely kisebb halastavak szervesanyag lebontó
potenciálját használja ki, bizonyos élelmiszeripari és kevésbé toxikus kommunális szennyvizeket.
A szennyvízöntözés gyakorlata elsosorban az Alföld térségére jellemzo, míg a halastavak használata a Dunántúl
dombvidéki területén figyelheto meg.
Ezekre a rendszerekre az alacsony beruházási, üzemelési költség jellemzo, ugyanakkor - éppen a muködésük
jellegébol fakadó sajátosságuk miatt - nagy körültekintéssel és folyamatos ellenorzés mellett kell az üzemüket
biztosítani. 
Már a hatósági engedélyeztetés, majd késobb az üzemelés során az alábbi megszorításokkal kell számolni:

1. Közegészségügyi eloírások betartása:

A szennyvízöntözés közvetlen emberi fogyasztásra termelt kultúrák esetén nem alkalmazható. Ugyanakkor az ún.
hungarikumok jelentos része zöldség, gyümölcs stb., amelyeket javarészt az Alföld említett területein termelnek. Ez
az alkalmazás egyik nagy paradoxona.
Hasonló a helyzet a szennyvizek halastavakban történo elhelyezése esetén is. Gyakorlatilag csak a biológiailag
tisztított szennyvizek elhelyezése jöhet szóba, az is csak vízpótlás céljából.

2. Talajvédelmi eloírások betartása:

A termoföld és a földtani közeg elszennyezodésének megakadályozására egyes toxikus anyagok (nehézfémek,
peszticidek stb.) illetve kockázatos anyagok (foszfor, nitrogén-vegyületek) határérték közeli jelenléte kizárja ezeknek
a módszereknek az alkalmazását.
Felléphetnek a talaj és a szennyvíz egyes komponensei (olajok, zsírok, fehérjék stb.) közötti kölcsönhatások,
aminek következtében megváltozik a talajszerkezet. Ez agrotechnikai kérdéseket vethet fel a muvelés során.

3. Növényvédelmi (növényélettani) eloírások betartása:

A szennyvizekben egyes toxikus anyagok jelenléte korlátozhatja a használatot. Nagy kérdéskör a bioaktív
vegyületek csoportja, amelyeknek szerepét sem a talaj élete, sem a növényi kultúrák tekintetében nem tisztázták ez
idáig megnyugtató módon.

Környezetbarát szennyvíztisztító rendszerek

(gyökérzónás szennyvíztisztító telepek)

Viszonylag kis számban muködnek,amelynek okai véleményünk szerint a következok :

a hagyományos rendszerekkel összehasonlítva nagyobb a terület-igény (a viszonylag jó termoképességu
területeket gazdasági, spekulációs és egyéb okok miatt nem hasznosítják)

Az engedélyezo hatóságok oppozíciós hozzáállása (Ez több tényezovel is magyarázható)

Kevés a tapasztalatunk

Engedélyezési elvek:

1. Elozetes környezeti tanulmány (környezeti hatásvizsgálat) készítése

A 20/2001.(II.14.) sz. kormányrendelet 1. sz. melléklete tartalmazza mindazon tevékenységek körét, ahol kötelezo a
hatásvizsgálat elvégzése. A szuromezos elszikkasztó rendszerek esetében 15 ha területtol kötelezo a
hatásvizsgálat, viszont természetvédelmi oltalom alatt álló területen méret megkötés nélkül el kell a
hatásvizsgálatot. 

2. A tisztított szennyvíz minoségi mutatóival szemben támasztott követelmények.

Felszíni vizekbe történo bevezetés esetén a következo mutatókat kell figyelembe venni:

Szennyezo anyagok: KOI, BOI, nitrogén-formák, foszfor, szervetlen sótartalom

Toxikus anyagok: nehézfémek, peszticidek stb.

Fertozo ágensek: patogén baktériumok

A Dél-Alföldön csak a Tisza, a Maros és a Hármas-Körös folyók minosülnek állandó vízfolyásnak, az egyéb
csatornák és erek nem.
Egyéb vízfolyásokba (csatornákba, tavakba, tározókba) történo bevezetés esetén a kockázatos anyagok
koncentrációit kell figyelembe venni.

Ezek az anyagok két kategóriába sorolhatók:

1. kategória ? toxikus anyagok (nehézfémek, peszticidek stb.)
2. kategória ? ammónium, nitrát, foszfát, (szulfát)

3. Vízjogi engedélyes terv kidolgozása és engedélyeztetése

Engedélyezo hatóság a területileg illetékes környezetvédelmi felügyeloség („zöld” hatóság), amely 8 -10
szakhatóság bevonásával folytatja le az engedélyezési eljárást.
A tervezési, engedélyezési folyamat - a telep kapacitásától függetlenül 6-18 hónapot vesz igénybe. Ezt a
beruházások technikai és pénzügyi tervezésénél mindenképp figyelembe kell venni.

II. Környezetalakítások, wetland-ok kialakítása

Ezen a területen az alábbi tervezési feladatok megoldásában vettünk részt:

holtágak revitalizációja, rehabilitációja

vizes területek revitalizációja

A beavatkozások fobb lépései

meder rehabilitáció

iszap eltávolítása:
mennyiségi és minoségi felmérés,
az iszapeltávolítás technológiájának kidolgo-zása

meder korrekció (szabályozás)

terhelések kizárása

vízpótlás (vízpótló rendszerek) megoldása

Engedélyezési elvek:

1.      Elozetes környezeti tanulmány elkészítése

Tapasztalataink szerint minden esetben ki kell dolgozni, függetlenül attól, hogy a korábban említett rendelet eloírja-e
vagy sem. Nagyon fontos ebben az esetben a civil szervezetek bevonása, a folyamatos lakossági (érdekeltségi
körök) tájékoztatás.

2.       Vízjogi engedélyes terv elkészítése és engedélyeztetése

Engedélyezo hatóság a területileg illetékes környezetvédelmi felügyeloség („Zöld” hatóság), amely ebben az
esetben is 8 - 10 szakhatóság bevonásával folytatja el az engedélyezést.
A tervezési, engedélyezési folyamat tapasztalataink szerint 12-18 hónapot vesz igénybe. 

Összegezve,a környezetet érinto beavatkozások - környezetbarát szennyvíztisztító

rendszerek kialakítása,holtágak és vizes élohelyek revitelizációja-tervezése, kivitelezése során szerzett
tapasztalataink a következok:

az engedélyezési eljárás idotartama aránytalanul hosszú a jogszabályok által kívánt feltételek miatt,

célszeru minden esetben megvizsgálni a beavatkozások várható környezeti hatását, még akkor is, ha azt
jogszabály nem írja elo,

kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosságot érinto kérdések kezelésére, a civil szervezetekkel történo folyamatos
kapcsolattartásra.

1.sz.kép

Az Újszegedi Holt-Maros a rehabilitáció elott.

Figure 1.

The Holt-Maros at Újszeged before the rehabilitation

2.sz.kép

Az Újszegedi Holt-Maros a rehabilitációs munkálatok befejezése után

Figure 2.

The Holt-Maros at Újszeged after the rehabilitation

3.sz.kép

A Gátéri Fehértó (wetland) a revitalizáció elott

Figure 3.

The Fehértó (wetland) at Gátér before the revitalisation

4.sz.kép

A Gátéri Fehértó (wetland) a revitalizáció után

Figure 4.

The Fehértó (wetland) at Gátér before the revitalisation

5.sz.kép

A Gátéri Fehértó, mint revitalizált „wetland” madártávlatból

Figure 5.

The Fehértó at Gátér as a revitalised wetland, from bird's eye view


Licensing environment-friendly wastewater treatment plants and changes to the

environment in Hungary                                 


Dr. Fekete Endre, head of department 


Low-Tisza Region Environmental Protection and Water Management Authority, Szeged

Department of Environmental Protection

  SUMMARY

This paper was designed to give a brief evaluation on the topical issues in the two main fields of our national
environment-friendly water management, with special regard to licensing procedures. It is not complete, of course,
since the number of fields and problems is quite high.

I. Environment-friendly waste water treatment plants and wastewater disposal:

Sewage irrigation, sewage disposal in fishing lakes:

In Hungary sewage irrigation is used mainly on the Great Plain, while sewage disposal in fishing lakes is common in
the hilly parts of the Transdanubian Region.
The characteristics of these systems are the low investment and operational costs, at the same time great care
must be taken during their operation and it also requires permanent control due to the attribution of their nature.

In the course of licensing and later, during the operation, the following restrictions must be observed:

1. Public health regulations

2. Soil protection regulations

3. Plant protection (plant physiology) regulations

Environment-friendly wastewater treatment plants (constructed wetlands) Their number is relatively small, we have
little experience.

Licensing requirements:

     1. To prepare preliminary environmental study (environmental impact study

     2. To observe the regulations on the requirements concerning the quality of the treated water: the concentration
of pollutants, toxic materials, contagious agents and hazardous materials.

     3. To prepare a water management legislation plan and have it licensed

The regional environmental protection authority in charge (the „green” authority) conducts the licensing procedure
together with 8-10 other professional authorities. 

II. Changes to the environment, building constructed wetlands

Licensing requirements:

1.To prepare preliminary environmental study

According the experience, it must be prepared in every case.

2. To prepare a water management legislation plan and have it licensed

The regional environmental protection authority in charge conducts the licensing procedure together with 8-10 other
professional authorities.

To sum up: our experiences during the planning and building of environment-friendly waste water treatment
systems and revitalising water habitats and backwaters are the following:

1.      the time of the licensing period (12-18 months) is extremely long due to the requirements prescribed by law,

2.      it is wise to examine the environmental impacts of the changes to the environment, even if the law does not
require it in every case,

3.      emphasised attention must be paid to the issues concerning people, and to the permanent contact with civil
organisations.
Rietvelden